Korán reggel volt,

Beléptem a terembe,

Szemek sokasága merengett rám,

Ez belevésődött a fejembe.

Egy kis mélázás után,

a padomhoz csoszogtam,

Köszöntem, s barátaim,

Üdvözöltek, mint a pokolban.

A fiúk, egész nap

Kitartóan csodáltak,

Ám barátnőim,

Titokban utáltak.

Jó érzés volt, azonban

Bántott is a dolog,

Mert a lányok elfordultak,

Pedig a világ nem a fiúk körül forog.

Volt egy srác, az osztályban,

Aki nagyon megtetszett nekem,

Suli után rögtön,

Haza is jött velem.

Sokat beszélgettünk,

Megismertem, egy új oldalát,

Hazáig kísért, érzelmét kifejezte

Egy szenvedélyes csókon át.

Örültem a történteknek,

Szívem szállt a széllel,

Majd a kínzó ébredés következett,

A vakító, szörnyű fénnyel.

Álom volt ez csupán,

Mit is gondoltam volna,

Hogy a hercegem,

Valaha, ily módon hozzám szólna.