| Tőlem neked |
|
|
|
|
A legrosszabb pillanat mikor Nem fogja kezed Nem ölel át szorosan s nem suttogja füledbe, hogy szeret Talán azt sem tudja, hogy létezel Már nem élsz, csak lélegzel  SzÃved nem érez Csak dobog Az idÅ‘ nem múlik Pedig a föld forog  Hiányzik minden együtt töltött perc és óra Vágyom minden aznap kiejtett szóra.  Fáj, hogy szeretlek... De nem akarlak feledni Fáj, hogy el kell menned, De nem tudlak elengedni  Fáj, hogy szÃvem lépted hallatán, Még most is megremeg ... és fáj ez a vers tÅ‘lem neked. |










































