|
Szívem hevesen dobog, Zenél, bennem tűz lobog. Esténként csak rád gondolok, Rád, hisz szeretlek, ez a dolgom. Egy nap remélem, fogod majd kezem, Tömeg előtt mondod, hogy igen! Lásd, s érezd, hogy kívánlak, Ez az érzés soha el nem múlhat. Kérlek, szeress most, s felejtsd el a múltat!
|