Az időből font
magának pulcsit,
tudta jól hogy
csak ez segíthet.
Most álmában keres
olyan rétet,
amit később
felderíthet.

A fejében
árnyak járnak,
éjszakánként
vitorláznak,
nappal mégis
partot érnek,
és pezsgőt bont
a gondnok lélek.

Ez a portás
kezeli a kulcsokat,
míg vakációzik
a szürke öntudat.
és miközben
lépeget előre,
nem gondol
az elhagyott velőre.

2009 március