Akkor már rég mást sem csináltam,
csak néztem a fákat,
értelmet nem kutattam, mert
találtam már párat.
Persze egy sincs, ami leírható
hát képzeld a sajátod,
az életem egy lufi, épp szállok
egy akáchoz.
Ha tüskével simítja a hátam,
sóhajtok egy utolsót.
Lufi társak csináljatok nékem
Lufi koporsót.
És ha nem tetszik, hogy a síron
a moha hogyan szárad,
Lufi polgártárs, kösd föl a gatyádat.(vagy a szoknyád)

2009 március