A szemeiteket látom, olyan kutakodó szemle,
körbenézés mindenkin, hogy stimmel-e a kelme,
a szerelemvonatokon a lányok a poggyászba',
vagy tűkön ülve, lyukas seggel néznek ki a tájra
és hogy ha egy álom söpröget a tájon,
eléri azt is hogy egy szempár oda másszon,
de a munkáltató megunja mert lusta volt az álom,
mert túl van ő már egy halálon és feltámadáson.

A kezeteket nézem ahogy mindenkivel kezel,
szeretném, de ujjszkanderban mindenki lever,
és a szerelemosztásokon a fiúk sorban állva,
általában törött ujjal néznek a világba,
és jobb híján vakarják a kezükön a gipszet,
a nagy viszketésben a sokadik x-et
elérik és a végén abba halnak bele,
hogy a vakargatás miatt nem táncoltak vele.

refr:
Nem lehet mindenki...
Nem lehet mindenki...
Nem lehet mindenki...
Nem lehet mindenki József Attila