A mûemléki világnapot az UNESCO nemzetközi mûemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS kezdeményezésére 1984 óta ünneplik világszerte. Április 18-án különbözõ rendezvényeken hívják fel a figyelmet a mûemlékekre, elsõsorban azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség. Több helyen szakvezetéssel és külön programokkal is készülnek a Húsvét utáni szombatra, az akcióhoz csatlakozó szálláshelyek pedig kedvezményeket kínálnak a vendégeknek.
E napon - a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága kezdeményezésére, a Magyar Turizmus Zrt. együttmûködésével - a Kulturális Turizmus Éve szlogenjének - „Itthon láss csodát!" - eleget téve, az ország számos rejtett kincsét ismerhetik meg díjmentesen a látogatók, többek között népi mûemlékeket, tájházakat az Õrségben, Aggtelek, a Velencei-tó és a Zemplén vidékén. Kevésbé ismert, ám igazi kuriózumok megtekintésére nyílik lehetõség: ilyen a pincesor Cákon, a gótikus Oskolamester-ház Pásztón, a Kékfestõház Szendrõn és a Meseház Békéscsabán. A várak közül a szerencsi, az ozorai, a simontornyai, a sárvári, boldogkõi, a füzéri és a várpalotai meglátogatása ígérkezik izgalmasnak, fõként azért, mert itt megújult részekkel, kiállításokkal is találkozhatnak a vendégek. Számos kastélymúzeum is csatlakozott az akcióhoz, így Fertõdön az Esterházy-kastély, Körmenden a Batthyány-kastély, Dégen a Festetics-kastély, Füzérradványban a Károlyi-kastély. Szenzációs látványra számíthat az is, aki Oroszlányba a Bányamúzeumba, Majkra a remeteségbe, Komáromba a Monostori erõdbe, Vasvárra, Mezõhegyesre, vagy éppen Gorsiumba látogat április 18-án.
Boldogkõváralján a várban 15 órakor kiállítás is nyílik a Mûemléki Világnapon „A reneszánsz világa, a világ reneszánsza" címmel. Itt láthatunk harcászati eszközöket a reneszánsz korból, valamint megismerhetjük a reneszánsz kor emberének világnézeti elképzeléseit korabeli könyvek, könyvillusztrációk, metszetek és térképek segítségével. Régi térképeken tárul elénk, hogy a nagy földrajzi felfedezések után, a reneszánsz idején miként fejlõdött az orvostudomány, a botanika, csillagászat. A humanizmus egy-egy jellegzetes ábrázolását pedig olyan könyvritkaságok segítségével, mint a nürnbergi Shedel krónika (1493) lapjai - melynek metszésében többek között Dürer is részt vállalt - ismerhetjük meg. Itt jelent meg például Buda elsõ ismert ábrázolása. Igazi kuriózumként saját szemünkkel olvashatunk bele a korai könyvnyomtatás gyönyörû darabjaiba a németalföldi mesterek kezei közül, vagy az újonnan kialakuló reformáció nagy alakjainak korai nyomtatott munkáiba, mint például Temesvári Perbál, Pázmány Péter vagy Káldi György mûveibe.
Az akciónappal a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága, mint fõszervezõ és ötletgazda hagyományt kíván teremteni, hogy a Mûemléki Világnap - melyet eddig csak a mûemlékes szakma ünnepelt - mindenki ünnepévé váljon, amikor érdemes útra kelni és megnézni a régmúlt korok akár közvetlen közelünkben lévõ, akár távoli országrészekben található építészeti emlékeit. Az akciónapon szálláskedvezmények is várják és ösztönzik a vendégeket országjárásra, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. közremûködésével népszerûsít a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága. Részletes mûemléklista, régiós túraútvonalak és szálláskedvezmények a www.nemzetimuemlek.hu honlapon, valamint az országos napilapokba befûzött, illetve Tourinform irodákban és nagyobb MOL kutaknál elérhetõ Itthon otthon van belföldi turisztikai mellékletben tekinthetõk meg.
Forrás: Magyar Turizmus Zrt.










































